2016. július 18., hétfő

Mit olvastam legutóbb? - 2016. június

A június havi összefoglalóban már említettem, hogy nagy kedvencem volt Barbara Taylor Bradford - Cavendoni asszonyok című könyve.  Az Alexandrában regényes június keretében összefogtunk a családban és rendeltünk 6 könyvet, amire már így 50% kedvezmény járt. Ekkor szereztem be ezt is. Megmondom őszintén, már a borító és a hátoldalon levő ajánlás első sora megfogott. "1926-ot írunk, még érezhető az első világháború hatása, amely alaposan megváltoztatta az angol arisztokrácia világát is."


1926? Angol arisztokraták? Gyöngysorok, vintage? Mi más ugorhatott volna be, mint a Downton Abbey? 
Már a sorozatot is nagyon szerettem, de régóta vágytam egy ilyesmi könyvre, ahol a leírásokból én képzelhetem el a birtokot, a cselédeke és a ház urait, úrnőit. (Persze elég nehéz elvonatkoztatni a yorkshirei Crawley családtól.)

Nem szeretném kimásolni a történetet, vagy a borítón levő összefoglalót, inkább leírom azokat a dolgokat, amik a könyv olvasása közben és azóta is a fejemben vannak. Hiszen úgy gondolom, hogy a címet beírva a keresőbe, 100 oldal ezt dobja ki. 

Dióhéjban annyit, hogy már több, mint 150 éve az arisztokrata Ingham család Cavendon Hall urai, és már több, mint 150 éve hűséges segítőik a Swan-ok. Ez alatt a 150 év alatt szerelmek, titkok és hűség kötötte össze őket. 1926-től 1929-ig pillanthatunk be a két család életébe. 

A könyv első 3-4 oldalán felsorolja a szereplőket és a viszonyokat, egy kicsit meg is ijedtem, hogy hogyan is fogom megjegyezni, de aztán rájöttem, hogy jó dolog, mert amíg nem tudtam az elején hova rakni egy-két szereplőt csak visszalapoztam és megnéztem kihez tartozik. Aztán már könnyedén ment minden. 

A könyvet, az 512 oldalához képest elég rövidnek tartottam, hisz szerintem sok szereplőt sűrít bele, elég sok történéssel, és így nem maradt idő vagy inkább lap a részletes leírásokra és bemutatásokra. Én vártam volna több és részletesebb ruha vagy szoba leírást, ami segít elképzelni  Cavendon Hall csodás parkjait és szalonjait. Így tényleg maradtak a Dowtoni emlékek. 

Igazán feminin könyvnek gondolom, és meglepő, hogy az írónő milyen önállóságot és hatalmat adott a nők kezébe ebben a műben. Ami kifejezetten tetszett, hisz mindig csak azt kaptuk vissza abból a korból és előtte is, hogy a férfiak döntenek és cselekszenek a nők pedig teáznak, gyereket szülnek (és még gyereket se nevelnek, mert hát arra vannak a cselédek meg a dadák) esetleg vásárolnak. 

A végén maradt bennem egy kis űr, kíváncsi vagyok, végül hogyan marad fent a birtok a világválság után és még legalább 500 oldalt olvastam volna, na de remélem, hogy ahogy megvan az előzménye - a Cavendon Hall című kötet - , úgy egyszer lesz majd folytatása is. 

Összességében nagyon tetszett a könyv, 2 és fél nap alatt elolvastam, utána bántam egy kicsit, hogy ilyen hamar kivégeztem, de hát nem lehetett letenni. Ajánlom mindenkinek, aki ki akar szakadni a hétköznapokból és szeretne egy könnyű, szerethető olvasmányt a forró nyári estékre. Szerintem még a Cavendon Hall-t is beszerzem, és várom a folytatást. 

Ti szeretitek ezt a korszakot? Tudtok esetleg ajánlani hasonló könyvet?  







Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése